Spanyolország és Marokkó véget vetett a vitatott nyugat-szaharai terület miatt közel egy éve tartó súlyos diplomáciai vitának, miután Madrid álláspontja gyökeresen megváltozott.

Egy évig tartó diplomáciai válság után Spanyolország és Marokkó március 18-án, pénteken normalizálta kapcsolatait, és ezzel Madrid régóta tartó várt gesztust tett Rabatnak a Nyugat-Szahara rendkívül érzékeny kérdésében.

„Ma új szakaszt kezdünk a Marokkóval való kapcsolatunkban, amely a kölcsönös tiszteleten, a megállapodások tiszteletben tartásán, az egyoldalú lépések hiányán, az átláthatóságon és a folyamatos kommunikáción alapul" - írta közleményében a spanyol kormány.

A bejelentésre azt követően került sor, hogy a marokkói királyi palotából közleményt tettek közzé, amelyben Pedro Sanchez spanyol miniszterelnök üzenete szerint a Nyugat-Szahara marokkói „autonómia" terve „a legkomolyabb, legreálisabb és leghitelesebb alap a vita megoldására".

Ezt az álláspontot Madrid korábban nem osztotta, mivel mindig is a semlegesség híve volt Rabat és a Polisario szaharai függetlenségi harcosai között.

Ha a spanyol kormány nem is veszi át ezt az üzenetet közleményében, és egy szót sem szól a Szaharáról, hallgatólagosan megerősíti azt azzal, hogy hangsúlyozza, hogy ez a „szakasz egy világos és ambiciózus ütemterv keretében zajlik majd, ahogyan azt a marokkói kormány közleményei is jelzik".

A Nyugat-Szaharában, az ENSZ által "nem önrendelkező területnek" tekintett egykori spanyol gyarmaton évtizedek óta Marokkó és az Algír által támogatott Polisario Front szaharai függetlenségi harcosai állnak szemben.

Rabat, amely a terület közel 80%-át ellenőrzi, egy autonómiatervet javasol a szuverenitása alatt, míg a Polisario népszavazást szeretne az önrendelkezésről, amelyet már az 1991-es tűzszünet aláírásakor terveztek, de nem valósult meg.

A válság háttere

A Madrid és Rabat közötti komoly diplomáciai vitát 2021 áprilisában az váltotta ki, hogy a Polisario Front vezetőjé, Brahim Ghali, Rabat főellenségét, Spanyolország Covid-kezelésre fogadta.

Ezt követően pedig májusban tömegesen érkeztek marokkói származású migránsok a Marokkó északi partjainál fekvő spanyol enklávéba, Ceutába, kihasználva a marokkói oldalon a határőrizet lazítását.

A pénteki bejelentések előtt a feszültségek enyhültek, de nem szűntek meg. A májusban konzultációra visszahívott spanyolországi marokkói nagykövet még mindig nem tért vissza Madridba.

Bernabé López, a Madridi Autonóm Egyetem arab és iszlám tanulmányok professzora szerint Madrid  Szaharával kapcsolatos gesztusának célja az, hogy cserébe Rabat a migrációs áramlások irányítását befolyásolja.

Mint ismert, az Izraellel való diplomáciai kapcsolatok újrafelvételéért cserébe Marokkó elérte, hogy az akkor Donald Trump vezette Egyesült Államok elismerje az egykori spanyol gyarmat "marokkóiságát".

Múlt héten Washington megismételte támogatását Rabat iránt, és megerősítette, hogy az autonómiaterv „komoly és hiteles".