Franciaország évtizedek óta folyamatosan vonzza a különböző országokból, Európából és Afrikából, köztük Algériából érkező embereket. A Nemzeti Statisztikai és Gazdasági Kutatóintézet (INSEE) és a Nemzeti Demográfiai Kutatóintézet (INED) által közzétett tanulmány eredményei szerint a 60 év alatti francia lakosság egyharmada bevándorló származású.

A "Trajectories and Origins (TeO)"^[1] című tanulmány eredményei azt mutatják, hogy a Franciaországban élő bevándorlók közel fele Afrikában, egyharmada pedig Európában született. Az európai származásúak aránya csökken, míg az afrikai és ázsiaiaké nő. A tanulmány azt is kimutatta, hogy

Franciaországban a 60 év alatti lakosság 32 százaléka bevándorlói háttérrel rendelkezik.

A Franciaországban élő 60 év alattiak közül 4,7 millióan harmadik generációs bevándorlók leszármazottai (a 60 év alattiak 10%-a), azaz Franciaországban születtek nem bevándorló szülők gyermekeként, és legalább egy bevándorló nagyszülőjük van.

Míg a bevándorlók többsége (63%) párkapcsolatban él egy - leggyakrabban azonos származású - bevándorlóval, addig a második generációtól kezdve ez az arány megfordul: a tanulmány szerint

a bevándorlók leszármazottainak 66%-a olyan párkapcsolatban él, akinek nincs migrációs felmenője.

Franciaországban a 2. generációs bevándorlók 45%-a afrikai származású.

Míg a 18-59 éves korosztályban az Afrikából érkező bevándorlók vannak többségben (53%, ebből 34% Észak-Afrikából), addig 60 éves kor felett ismét kisebbségben vannak (37%) az Európából érkező bevándorlókkal szemben (51%, ebből 34% Dél-Európából) - derül ki az INSEE és az INED által 2019-2020-ban közösen készített tanulmányból. A második generációs kiskorúak többsége nem európai származású (83%), különösen afrikai (65%).

Az ilyen származásúak aránya azonban minden egyes kohorszban gyorsan csökken. 18 és 59 éves kor között a második generációs bevándorlók 45%-a afrikai származású, míg 60 éves kor felett a második generációs bevándorlók 91%-a európai származású, néha nagyon régi bevándorlók (olasz, spanyol, lengyel, belga, német stb.). "Ahogy a bevándorlás a történelem részévé válik, úgy szélesedik a francia lakosság összetétele. A bevándorlással való kapcsolat gyakori, de egyre halványul" - hangsúlyozza Patrick Simon, az INED szociodemográfusa és a TeO felmérésének társszerzője a Le Monde hasábjain.

Patrick Simon szerint a franciaországi bevándorló származásúak népességen belüli arányáról szóló tanulmány eredményei a „nagy csere” rasszista elméletét leplezik le, amelyet Franciaországban Eric Zemmour és a szélsőjobboldal támogatói népszerűsítettek: „A nagy csere elmélete a népességeket egymás ellen fordítja, azokat, akiknek nincs kapcsolatuk a bevándorlással, az újonnan érkezők ellen. Azt azonban láthatjuk, hogy a genealógiák egyre inkább keverednek. Nagy bővülésről beszélünk" - állítja a szociodemográfus. De nem rejt-e ez a szókincsváltás - a nézőpontok befolyásolása érdekében - a bevándorlás újabb politizálását egy identitásválsággal küzdő országban? ^[2}

1 Trajectoires et Origines, INSEE
2 Patrick Simon (sociodémographe) / Controverses scientifiques, Wikipédia