A magyarok alig egyötöde beszél idegen nyelvet. Ez az arány az unióban 53 százalék. Hazánkban a legtöbben németül tudnak, s az oroszul beszélõk többen vannak, mint a rendszerváltás elõtt.

A magyarok nyelvtudása mélyen az uniós átlag alatt van: noha a húsz évvel ezelõtti adatokhoz képest megduplázódott az idegen nyelvet beszélõk aránya, még így is csak a lakosság egy ötöde képes megértetni magát anyanyelvén kívül, a 2001-es népszámlálás adatai szerint.

Általános tendencia, hogy a fiatalabb korcsoportba tartozók nagyobb arányban beszélnek más nyelvet. Hazánkban a 15 és 39 év közöttiek 30 százaléka képes idegen nyelven megszólalni. Ez az arány 1990 óta megháromszorozódott; akkor még hátrányban voltak a 60 év feletti korosztállyal szemben, akik a maguk 11,4 százalékos arányukkal a lista élén álltak. Az uniós országokban a legfiatalabb korosztály - 15 év alattiak - mintegy kétharmada, a középkorúak fele, harmada, az idõskorúak alig egyötöde ismer más nyelvet.

Magyarországon az érettségizettek 27 százaléka rendelkezik idegennyelv-tudással. Az egyetemi, fõiskolai hallgatók több mint 70 százaléka beszél más nyelvet, míg a diplomások mintegy 57 százaléka. A hallgatók nagyarányú nyelvtudása annak tudható be, hogy a diplomához intézménytõl függõen egy vagy két nyelvvizsga szükséges. A diplomások alacsonyabb aránya azzal magyarázható, hogy többükre még nem vonatkozott ez a szabály.

Míg az Európai Unióban az angol a listavezetõ az idegen nyelvek között, hazánkban a német nyelv áll a képzeletbeli dobogó tetején. A magyar lakosság 9,4 százaléka beszél németül, a második az angol, szorosan az elsõ nyomában 9,2 százalékkal. A fiatalabb korosztály körében az angol már átvette a vezetést - az egyetemisták és fõiskolások fele beszéli a nyelvet, míg németül 34,5 százalékuk tud. A német nyelv népszerûsége valószínûleg a közös magyar-osztrák történelemnek, a hazánkban élõ 34 ezer német anyanyelvûnek és a kisebbségnek is köszönhetõ.

Az unió polgárainak 41 százaléka elboldogul az angol nyelvvel, ezen belül a svédek, hollandok, dánok hozzávetõleg 80 százaléka tanult meg angolul. A második helyet a francia foglalja el: a lakosság 19 százaléka beszéli - nálunk ez az arány egy százalék alatt van. A maga tíz százalékával a német nyelv van a harmadik helyen.

A magyar lakosság sokféle idegen nyelven beszél, de egy-egy nyelvet sok esetben csak egy kisebb létszám tud. Ez leginkább a történelmi hagyományok és a kisebbségek miatt alakult ki. Románul 82 ezren, szlovákul 47 ezren, szerbül vagy horvátul pedig 46 ezren beszélnek. Érdekes, hogy a rendszerváltás óta megnõtt az oroszul beszélõk száma: 1990-ben 153 ezren tudtak oroszul, mára már több mint 183 ezren. Az oroszul tudók 40 százaléka vezetõ, értelmiségi. (NOL)