Bienvenu sur www.francianyelv.hu   A kijelölt francia nyelvű szöveg felolvasásához kattints a hangszóróra! Bienvenu sur www.francianyelv.hu GSpeech

- A Francia Intézet - Budapesten legalábbis - többhetesre bõvítette a frankofónia napját. Milyen jelentõsége lehet ön szerint a frankofóniának Kelet-Európában, s azon belül is Magyarországon, ahol a francia csak a harmadik az idegen nyelvek sorában, az angol és a német után? Úgy tudom, hogy Románia vagy Bulgária például hivatalosan is tagja a frankofón országok közösségének, Csehországnak pedig megfigyelõi státusa van.

- Nézze, a magam részérõl aligha tudom a francia nyelv és kultúra magyarországi helyzetét befolyásolni, meghatározni. Az olyan, amilyen. Más, szintén kelet-európai országokban - Romániában, Lengyelországban, Bulgáriában, Moldáviában - mindenesetre azt tapasztalom, hogy a következõ okok miatt érdeklõdnek a frankofónia iránt. Ez elõször is olyan fórum, amely kiváló lehetõséget biztosít számukra a globális, a világ egészét érintõ problémákról való egyeztetésre. Mondok egy igen konkrét példát. A frankofon országok igen hatékonyan együttmûködnek például a környezetvédelmi és az energiapolitikában. Kanadában, Québecben felállítottak egy ezzel foglalkozó kutatóintézetet, s arra is ügyeltek, hogy összehangolt érdekeik szövegszerûen is megjelenjenek a globális környezetvédelmi fórumok, így Rio, Kiotó záródokumentumaiban. Ebbõl is látható, hogy a frankofónia nemcsak a francia nyelv szerepérõl szól, hanem sokkal általánosabb politikai kérdésekrõl is, olyanokról, mint például a szabadságjogok vagy a választójog. Ugyancsak fontos szerepet játszik a kulturális együttmûködésben. Gondolok a frankofon világfesztiválokra, amelyek a színház, a zene, a tánc, a mozi világát hozzák össze. A francia nyelvû filmgyártás egyébként külön pénzalappal is rendelkezik. Egy további szempont, hogy a kelet-közép-európai államok, az Európai Unió tagjelöltjei a frankofónián keresztül egyfajta kapcsolódási pontot találnak a tizenötökhöz, amelyek közül három ország - Franciaország, Belgium és Luxemburg - is e közösségbe tartozik.

- Lehet-e azt mondani tehát, hogy inkább egy értékközösségrõl, semmint nyelvi fórumról van szó?

- Én a következõképp határoznám meg a frankofóniát. Minden olyasmire kiterjed, amit jobban és gyorsabban tudunk elvégezni annak köszönhetõen, hogy közös nyelven beszélünk. A francia nyelv szerepe fontos ebben, de még fontosabb, amihez a segítségével eljutunk. Mondani sem kell, hogy a nyelvek egyenrangúak, nincsenek köztük alacsonyabb rendûek, s természetesen a francia sem magasabb rendû. Mi csak egy adottságot használunk ki. Az õsszel egyébként Libanonban, Bejrútban tartják a frankofon országok állam- és kormányfõinek csúcsértekezletét. (Ezt tavaly a szeptember 11-i események miatt halasztották egy évvel késõbbre. - A szerk.) A fórum témája a kulturális sokszínûség, pluralitás kérdésköre lesz, s mondhatom, hogy a francia ajkú országok igen "militáns" támogató álláspontot foglalnak el a világ kulturális sokszínûségének fenntartása mellett.

- Mostanában sokszor és sokat hallani az angol egyre dominánsabb szerepérõl a kultúrák közötti közvetítésben. Egyetért-e azokkal, akik már megkondították a többi nyelv felett a vészharangot?

- Ez igen bonyolult kérdés. A világon két fõ - mondjuk így - "geonyelvészeti" áramlat figyelhetõ meg e vonatkozásban. Az egyikbe azok a kormányok tartoznak, amelyek úgy határoztak, hogy különféle intézkedésekkel beavatkoznak a nyelvük védelmére. Szép számmal vannak ilyen kormányok. Látni kell, hogy a nyelv politikai kérdéssé vált. Igaz ez Európától (Belgium, Svájc) kezdve Afrikáig számos helyen. A másik áramlatot a nyelvi terjeszkedés jellemzi, s itt az angolnak kitüntetett szerepe van. Az angol ajkú civilizáció ilyen léptékû terjedését a második világháború óta figyelhetjük meg. Ez a nyelv kétségkívül a nemzetközi érintkezés médiumává vált, ugyanakkor maga sincsen gondok híján. Gondoljunk csak a spanyol ajkúak hirtelen növekvõ számára Észak-Amerikában. Ott ma már ötvenmilliós azok tábora, akik mindenekelõtt spanyolul beszélnek egymással és úgy is tájékozódnak a világról. Indiában pedig a hindi nyelv egyfajta reneszánszának vagyunk tanúi a közigazgatásban, ami az angol rovására megy végbe.

- Nem vezet-e ön szerint a nyelvvédelem diszkriminációhoz, s hat így végsõ soron a kulturális sokszínûség eszméje ellenében? Éppen az ön városa, Montreal kapcsán hallottam angol ajkú kanadaiakat arra panaszkodni, hogy a nem franciául beszélõk fokozatosan kiszorultak a nyilvánosságból.

- Azt gondolom, hogy ez ma már egyáltalán nem igaz. Montrealban az angol ajkúak elõtt ugyanúgy minden szinten nyitva áll az oktatási rendszer, van például két kiváló angol ajkú egyetemünk, köztük a McGill, amelyre én is jártam. Hasonló a helyzet az egészségügyben vagy a szociális ellátásban. Az viszont tény, hogy mintegy harminc évvel ezelõtt elõtérbe került egy igen markáns nyelvvédõ politika, amely a francia és az angol egyensúlyának helyreállítását tûzte ki célul, tekintetbe véve, hogy a francia ajkúak aránya csak két százalék Észak-Amerikában, és igen nagy nyomásnak voltak kitéve az angol ajkúak részérõl. Ha ma készülne egy komoly közvélemény-kutatás a québeci angol ajkú kisebbség körében, biztos vagyok abban, hogy az már az õ nyelvük védelméért tett lépéseket igazolná viszsza. (Forrás: NOL)

A felolvasó használata

A honlapon található francia nyelvű szövegeket a beépített program felolvassa, ha kijelölöd a szöveget az egérrel. Ha nem tudod hogyan kell, nézd meg ezt a videót: 

Bíró Ádám könyvei

Vive la langue française!

Oublie ton passé,
qu`il soit simple ou composé,
Participe à ton Présent
pour que ton Futur
soit Plus-que-Parfait !

A kijelölt francia nyelvű szöveg felolvasásához kattints a hangszóróra! Francianyelv.hu felolvasó