Emlékfalat avattak Párizsban a náci megszállás alatt Franciaországból deportáltak emlékére. A jelentõs részben zsidók lakta Marais-negyedben, Párizs központjában felállított emlékmûre rávésték a 76 ezer áldozat nevét és születési dátumát. Simone Veil, a Holokauszt Emlékszövetség elnöke azt mondta: "Fontos, hogy ez az emlékmû itt, Párizs szívében álljon. Itt történt, hogy megbélyegeztek és megaláztak minket, mielõtt elhurcoltak" - mondta Veil, aki annak idején maga is a deportáltak között volt. Az emlékfalat fölkereste Jacques Chirac köztársasági elnök is. A Franciaországból a második világháború alatt deportáltak többsége az auschwitz-birkenaui koncentrációs táborban lelte halálát.
A francia tárlat megnyitása óta folyamatosan 20-30 fõs sorok álltak a Mûcsarnok pénztárainál. Tegnap viszont már nem csak a lépcsõkön, hanem a kerítésnél is várakoztak az érdeklõdõk. A szervezõk százezernél több látogatóra számítanak.
Valljuk be: nekünk, magyaroknak nem túl izgalmas ez a cím. Sosem voltak gyarmataink. Sokan azt sem tudjuk hol van Elefántcsontpart vagy Ouagadougou. A híradókban nem hallunk olyan problémákról, amelyek Franciaország számára élõ problémát jelentenek napjainkban a Fekete Földrészen, pontosan Közép-Afrikában.
Az Európai Uniót leginkább csak úgy ismerjük, mint egy hatalmas, bürokratikus rendszert. Nemzetek, arc és test nélkül. A Politiken címû dán napilap elhatározta, hogy megpróbál arcot adni minden EU-tagországnak. Vajon hogyan látják magukat, mik a sajátos értékeik, mi módon járulnak hozzá a közös európai kultúrához? 25 különbözõ hang - mindegyik saját hazája lényegét és lehetõségeit próbálja leírni. Megkérték õket, hogy válasszanak: egy festõt; egy fotót; egy személyt; egy tárgyat; egy szöveget; egy zeneszámot vagy egy dalt; egy verset; egy ételt; egy helyet; egy eseményt - amely kifejezi azt, hogyan látja az ország saját magát.
Július közepéig több mint 6500 EU-pályázatot adtak be Magyarországon, ez messze meghaladja a várakozásainkat - mondta Dobrev Klára, a Nemzeti Fejlesztési Hivatal elnökhelyettese.
A József Attila Kör mûfordító tábora már lassan korosnak mondható. Több mint két évtizede itt találkoznak a magyar irodalom legnevesebb külföldi fordítói, illetve olyan fiatalok, akik szeretnék megismertetni a magyar kultúrát hazájukban. A tapasztaltak és a pályakezdõk "összeeresztése" inspiráló légkört teremt.
Ötezer eurós pénzbüntetéssel sújtotta csütörtökön egy francia bíróság Brigitte Bardot egykori filmsztárt tavaly megjelent Kiáltás a csendben címû könyvében a fajgyûlölet felkorbácsolására tett állításai miatt. Bardot-t a rasszizmus ellen, a népek közti barátságért síkra szálló szervezet, az MRAP vádolta meg a könyv egyik mondata miatt. Ebben Bardot azt állította, hogy - az embernek már azon sincs joga megbotránkozni, ha az illegális bevándorlók és a csövesek rohammal veszik be és megszentségtelenítik a templomokat, emberi disznóólakká alakítva át azokat, az oltár mögé székelnek és levizelik az oszlopokat, hogy hányingert keltõ szag terjengjen a szentélyek boltozatai alatt. (MTI)
Tiltakozásul kivonultak a francia képviselõk az Európa Tanács (ET) parlamenti közgyûlésének hétfõi ülésérõl, mivel a délutáni vita egyik felszólalója, az Európai Központi Bank elnöke, Jean-Claude Trichet angolul kezdte beszédét.
A honlapon található francia nyelvű szövegeket a beépített program felolvassa, ha kijelölöd a szöveget az egérrel. Ha nem tudod hogyan kell, nézd meg ezt a videót: