Afrika legnagyobb foszfátexportőre, Marokkó arra használja fel legfontosabb természeti kincsét, hogy diplomáciai támogatást szerezzen a kulcsfontosságú nyugat-szaharai kérdéssel kapcsolatos álláspontja számára – állítják elemzők.

A királyság már a második egymást követő évben könyvelhet el rekordbevételeket a foszfátexportból, mivel az Oroszország által megszállt Ukrajnában dúló háború okozta zavarok óta az Afrika élelmezésbiztonsága szempontjából létfontosságú ásványi anyag árának emelkedéséből profitál.

Ez egy stratégiai ásványi anyag, mert kulcsfontosságú a globális élelmezésbiztonság szempontjából

– mondta Abderrahim Handouf, agrárpolitikai szakértő az AFP-nek. A foszfát ugyanis műtrágya alapanyag, így a népességnövekedéssel szemben a műtrágyák használata „a leghatékonyabb módja a gazdaságok termelékenységének növelésére" – mondta.

Marokkó a világ második legnagyobb foszfáttermelője Kína után, és a világ eddig ismert készleteinek 70%-át birtokolja.

Foszfátot 1921 óta bányásznak Marokkóban, valamint Nyugat-Szaharában, amely a nemzeti termelés 8%-át adja. Rabat ellenőrzi a Szahara közel 80%-át, amely egykor spanyol gyarmat volt.

Az állami tulajdonban lévő Office Chérifien du Phosphate (OCP) szerint, amely monopóliummal rendelkezik a foszfát kitermelésére, Marokkó a világ foszfátpiacának 31%-át adja.

Az OCP 2022-ben várhatóan több mint 130 milliárd dirham (kb. 11,5 milliárd euró) forgalmat fog bonyolítani, ami 56%-os növekedést jelent egy év alatt.

Geopolitikai feszültségek

A műtrágyák ára, amelyeknek Oroszország a vezető exportőre a világon, a Moszkva elleni nyugati szankciók és a gyártásukhoz nélkülözhetetlen földgáz árának emelkedése miatt az egekbe szökött.

Mounir Halim, az ágazat szakértője szerint azonban az árnövekedést már az ukrajna elleni februári invázió előtt is a Covid-19 járványt követő robbanásszerű keresletnövekedés, a Kína által bevezetett exportkorlátozások, továbbá a készleteit kimerítő India, a világ egyik legnagyobb importőre igényei táplálták.

Az OCP 2008 és 2021 között megnégyszerezte termelési kapacitását évi 12 millió tonnára, és 2023 végére 15 millió tonnát szeretne elérni.

Annak érdekében, hogy 2027-ig valamennyi ipari létesítményét "zöld energiával" lássa el, és 2040-re szén-dioxid-semlegességet érjen el, a csoport 11,5 milliárd eurós beruházási tervet mutatott be.

Erről itt írtunk: Gigantikus zöldberuházások Észak-Afrikában

Marokkó szeptember végén 66%-kal növelte foszfátkivitelét az előző év azonos időszakához képest, több mint 8,5 milliárd euró értékben.

A nemzetközi termelés azonban továbbra is korlátozott, és „a geopolitikai feszültségek rövid távon újabb ellátási korlátokat jelenthetnek” - közölte az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete.

A győztes joker

Ebben az összefüggésben a foszfát Marokkó számára eszközzé vált abban, hogy a véget nem érő nyugat-szaharai konfliktust a maga javára rendezze. 

A műtrágyák a marokkói diplomácia „nyerő jokere", míg az OCP a „gazdasági karja" lett - elemzi a helyi sajtó.

Marokkó a média szerint visszahívott egy Peruba szánt 50 000 tonnányi műtrágyaszállítmányt, miután a dél-amerikai ország helyreállította kapcsolatait a Polisario mozgalom által önhatalmúlag kikiáltott Szaharai Arab Demokratikus Köztársasággal.

„Marokkó pragmatikus módon használja gazdasági fegyvereit" 

– mondta Tajeddine El Husseini, a nemzetközi kapcsolatok professzora, és elismerte, hogy ezeknek „politikai hatása is lehet".

Az OCP különösen az afrikai kontinensen fokozza nemzetközi jelenlétét, ahol 16 országban van jelen, és 12 leányvállalattal rendelkezik. Felavatott egy műtrágyakeverő üzemet Nigériában, és szerződést írt alá egy másik üzem létesítésére Etiópiában.

Az állami tulajdonú óriásvállalat 2023-ig 4 millió tonna műtrágyát szán „az afrikai élelmezésbiztonság támogatására". És mindezt azután, hogy idén 500 000 tonna foszfátot exportáltak az afrikai országokba, ingyenesen vagy kedvezményes áron.

„Marokkó az elmúlt években számos afrikai országgal indított gazdasági együttműködési projekteket, köztük olyanokkal is, amelyek a Szahara-kérdés miatt ellenségesek voltak vele szemben" - mondja Naoufal Bouamri politikai kommentátor.

„Ez egy módja annak, hogy közelebb kerüljünk egymáshoz, és talán rávehetjük ezeket az országokat, hogy a jövőben változtassanak álláspontjukon."