Hatósági idézések, megfélemlítés, bölcsességet nélkülöző külföldiek nehezítik, és a nemzetközi politika fejleményei sem könnyítik meg a krisztushit megélését az észak-afrikai királyságban.

„Beidéztek a rendőrségre és számonkértek a tevékenységem miatt”

– meséli Yousef, aki tősgyökeres marokkóiként évtizedekkel ezelőtt tért keresztény hitre, és pásztori tevékenységet folytat. „A 2010-es évek óta nem volt ilyen hangulat, mint mostanában. Ismét a félelem légköre vesz körül minket. Ismert vagyok a hatóságok előtt és hiába van polgári végzettségem, sehol nem kapok munkát a hitem miatt. Üres a bankszámlám, teljesen el vagyok lehetetlenülve, pedig nagy családról kell gondoskodnom. Már a külföldre költözésen gondolkodom, de annyi évet befektettem már az itteni hívők életébe, hogy nem hagyhatom őket magukra” – meséli.

A lehetséges okokat firtatom. Elmeséli, hogy több külföldi keresztényt utasítottak ki az országból az elmúlt hónapokban. „Sajnos nem viselkedtek okosan: interneten nyíltan prédikáltak, kritizálták az ország vezetését és az iszlámot. Ezzel minket, itt élőket hoztak nehéz helyzetbe. Ők elmennek, mi itt maradunk azzal az ellenséges hangulattal, amit gerjesztettek” – zárja mondandóját a lelkész.

„Önjelölt prédikátorok minden bölcsesség nélkül provokálják az ellenünk megnyilvánuló haragot. Némelyek Franciaországból, interneten keresztül teszik ezt”

– egészíti ki lényegre törően a képet egy másik helyi keresztény.

Feszültségek a vallás területén

A királyság alkotmányban rögzített hivatalos vallása az iszlám. Számos konkrét intézkedés és kezdeményezés tanúskodik ugyanakkor a zsidó-marokkói örökség megőrzésére irányuló szándékról is. Szintén az alkotmány rögzíti, hogy a „héber törzs” a marokkói identitás részét képezi. Azonban a keresztény emberekkel kapcsolatos viszonylagos toleranciára feltehetően negatív hatással volt a nemzetközi politika néhány vallási vonatkozású eseménye is.

Tavaly július végén Gérald Darmanin francia belügyminiszter bejelentette a radikálisnak nyilvánított marokkói származású Hassan Iquioussen imám kiutasítását Franciaországból, azzal vádolva őt, hogy „hittérítést folytat és a köztársaság értékeivel ellentétes iszlám nézetet vall”. Az imámot azonban sehol sem találták, mert időközben Belgiumba menekült, ahol szeptember végén letartóztatták.

A kiutasításra végül január közepén került sor „gyűlöletkeltés és diszkriminációra való felbujtás” vádjával. Az imám Casablancába érkezése után zavartalanul távozott a reptérről, forrásaink szerint semmilyen vizsgálat nem indult ellene.

Marokkó egykori gyarmatosítójának területén él a legnagyobb marokkói diaszpóra, a hivatalos adatok szerint is legalább 1,7 millió fő. Emiatt is komoly tétje van, hogy a francia-marokkói diplomáciai kapcsolatok az elmúlt hónapokban a mélyponton voltak. Közvetlenül Macron elnöknek kellett felhívnia telefonon VI. Mohamed királyt, majd francia külügyi delegációt kellett Marokkóba küldenie, továbbá az ottani nagykövet „nagyágyúra” való lecserélése vált szükségessé.

A marokkói parlamenti képviselők kritikájára és a helyi média által indított heves franciaellenes sajtókampányra reagálva a francia külügy januárban közleményt adott ki: Franciaország kapcsolata nincs válságban Marokkóval. A magyar belpolitikából ismerjük a jelenséget, hogy a „valami nincs” tartalmú nyilatkozatok komoly aggodalomra adnak okot. Erről tanúskodik az is, hogy az elmúlt hetekben Franciaország szemmel láthatóan mindent megtesz a kapcsolat stabilizálása és gazdasági, kulturális, nyelvi jelenlétének megőrzése érdekében.