Bienvenu sur www.francianyelv.hu   A kijelölt francia nyelvű szöveg felolvasásához kattints a hangszóróra! Bienvenu sur www.francianyelv.hu GSpeech

Amikor Magyarországon éltem, mindig hallgattam ha a baráti beszélgetések alkalmával nemzetiségekről terelődött a szó. Tudtam, hogy érzékeny téma, nem akartam gyufát húzni senkivel. Távolról a wallon-flamand ellentétet nem tudtam elképzelni a napi realitásban. Nem is igazán éreztem érintettnek magam. Mindannyian egy-egy nemzetiséghez tartozunk, ami néha más mint az állampolgárságunk, családom is néha francia volt, néha nem. Volt amikor franciául beszélt, volt amikor nem. Ettől vagyok az aki vagyok.

Ezen a héten egy olyan helyzet előtt találtam magam ami igazán sokkolt. Itt, Belgiumban, 25 km-re Brüsszeltől, Európa fővárosától.

Apai nagyanyám belga volt, Aalstban született, egy közepes nagysagú városban, Brüsszeltől nyugatra. Maria-Delphynának hívták. Úgy őrzöm ezt a nevet mint egy kincset: annyira gyönyörű szóban is és írásban is, olyan mint ő volt. Sok időt töltöttem vele de sajnos nem eleget, és mindig keveset beszélt saját magáról. Sokat gondolok rá amióta Belgiumba költöztünk, sokszor „találkozom” vele az utcán, a boltban, a piacon, hallgatva az akcentust, figyelve a belgicizmusokat. Az a szerencsém is megadatott hogy jól ismerhettem a dédszüleimet is. Dédapám egy disztingvált, elegáns úr volt aki flamand léte ellenére gyönyörűen beszélt franciául.

Nagyon hiszek a sejtmemóriában és bízom abban, hogy ők majd támogatnak az itteni életben, hogy hagytak bennem olyan képességeket melyek segítenek felismerni a helyzeteket, megtanulni a nyelvet, integrálni a híres belga szürrealizmust és kompromisszumkészséget. Kiváncsiságból elmentem tehát az aalsti önkormányzathoz, hogy elkérjem ott nagyanyám születési anyakönyvi kivonatát. Bemutatkoztam franciául:” Bonjour Madame, A nagymamám itt született 1905 december 12.én. Szeretném elkérni az anyakönyvi papírjait és - bátran!- esetleg a dédszüleim házassági anyakönyvi kivonatát is.” Azonnal nem értettem, hogy mi a baj. Az adminisztrátor végighallgatott majd rázta a fejét mutatva, hogy franciául nem tud beszélni vagy nem beszélhet, de ez volt az érzésem, hogy tökéletesen értette amit mondtam.

Belgiumnak 3 hivatalos nyelve van: a Franciát a populáció 40%-a, a Hollandot 59%-a, a Németet 1% a beszéli. Gondoltam, egy hivatalos adminisztrációban, ha nem is tökéletesen, de lehet mindhárom nyelven kommunikálni. Kérdeztem, németül? –Nem! Angolul? –Nem! És akkor a hölgy a pult alól egy papírt vett elő amin ez a szöveg állt:” Kedves vendégünk, amennyiben Ön nem beszél hollandul, sziveskedjen valakit hozni aki tud tolmácsolni”. Letaglózott. Hát nem volt választásom, a bátorságomat kézen fogtam és összekotyvasztottam az első „flamand” mondataimat. Egy kanál német nyelv, egy spricc angol, Vitustól ellesett ragozás az egyetlen igéről amit ismerek (zijn), egy-két autentikus holland szó (grootmoeder) és varázsütésszerűen megváltozott a hangulat.

Nem bántam meg: 1772-ig visszamenőleg a család összes papirját megkaptam.

A kijelölt francia nyelvű szöveg felolvasásához kattints a hangszóróra! Francianyelv.hu felolvasó